Drága Roni! Most már egészen biztos: ugyanazon a képzeletbeli vonaton ülünk. A Te vonatodon. Azon a vonaton, mely megáll minden olyan állomáson,
ami meghatározó a Te életedben.
Ez az a vonat, ami végigrobog örömön, boldogságon, felejthetetlen pillanatokon.
S ez az a vonat, melyen én is ott ülhetek Veled.
Valahol a vonat elején szállhattam fel, amikor még Andrisnak igent mondtál egy szép nyári napon.
Akkor is ott voltam, sőt mi több: fotóztam is.
Aztán jött a Gréti állomás, tele reményekkel, baby fürtökkel. Emlékszem, mikor beszélgettünk, hogy vajon milyen lesz a kis keze, az orra, lesz-e sok haja születéskor, vagy épp nem.
Milyen lesz a mosolya, mennyire lesz akaratos Csajszi.
Még fel sem eszméltünk Gréti érkezésére, már hívtál, hogy érkezik Oli – a nagyon hajas baba. A fiú a családban. Egy igazi csajos csaj után, most egy fiú. Fiús anyuka is lettél.
Maximálisan jól vizsgáztál, terelgetted mindkét gyerkőcöt, amikor újra megcsörrent a telefonom: de akkor már tudtam: érkezik Benji.
Hát persze, hogy megörökítjük.
Gyönyörű kismama vagy újra, Roni.
One Comment